Vitiligo

A bőrnek egy állapota, mely során a bőrben lévő melanin felszívódik. A melanin határozza meg a bőrünk. hajunk, szemünk színét. Minél több melanint tartalmaz a bőrünk, annál sötétebb tónusú. A vitiligo akkor jelentkezik, ha a melanint termelő sejtek meghalnak, vagy nem képesek többé a melanin előállítására. A folyamat során a bőrön szabálytalan alakú fehér folt jelenik meg.

A vitiligo bármely rassznál jelentkezhet. A vitiligo kis fehér folt formájában jelentkezik, mely folyamatosan növekedhet. Nincs rá gyógymód. A kezelés célja, hogy megállítsuk, vagy lassítsuk a pigmentvesztés folyamatát és esetleg ezeken a területeken visszaállítsuk a normális bőrszínt.

Vitiligo tünetei

• pigmentvesztés, mely következménye a fehéres foltok megjelenése a bőrön

A vitiligo egyéb, nem gyakori tünetei:

• A hajzat, szemöldök, szempillák, arcszőrzet korai őszülése, kivilágosodása
• A szájnyálkahártyán jelentkező fehéres foltok
• A retinában keletkező színeltérések, vagy pigmentvesztés

Habár a test bármely részén jelentkezhet vitiligo, mégis elsősorban a napfénynek kitett bőrfelszínen (kézhát, karok, arc, ajkak) észlelhető. A genitaliak is gyakran érintettek. Habár bármely életkorban megjelenhet, az első tünetek 10-30 éves korra tehetők.

A vitiligonak 3 megjelenési formája van:

• Generalizált. Testszerte kiterjedten észlelhető a pigmentvesztés. Gyakran szimmetrikus megjelenésű.
• Segmentális. Ebben a formában a pigmentvesztés a test egyik felére helyeződik, és a generalizált típushoz képest kisebb kiterjedésű.
• Fokális. A depigmentáció cask egy, vagy pár folt formájában jelentkezik.

A vitiligo természetes lefolyását nem lehet előre pontosan behatárolni. Néha a foltok növekedése és terjedése kezelés nélkül is megáll. Időnként azonban a folyamat folyamatosan terjed és a bőrfelszín nagy részét érintheti.

Vitiligo okai

A vitiligo a melanint termelő sejtek (melanocytak) működési zavara következtében jelennek meg. Az általuk termelt melanin egy barna pigment, mely a bőrünk normal színét adja. Az oka ismeretlen.
A kutatóknak több elmélete is van.

• Az egyik feltételezés szerint az immunrendszer valamilyen oknál fogva megtámadja a melanocytákat és elpusztítja őket.
• Számos vizsgálat igazolja, hogy gyakrabban észlelhető vitiligo azokban a családokban, ahol korábban már jelentezett ez a típusú bőrbetegség.
• Néhány esetbemutatásban egy egyszeri történet, mint a napégés, emócionális stress, provokálta a vitiligo kialakulását.
• Melanomában is fordult már elő vitiligo.

Vitiligio kivizsgálása, diagnózisa

Ha felmerül a vitiligo lehetősége, akkor a lehetséges okok felderítésér kivizsgálás indul.

Anamnézis:

• a családban fordult-e elő vitiligo, vagy autoimmune megbetegedés,
• fényérzékenység, vagy más egyéb bőrtulajdonság,
• napégés, vagy egyéb bőrünket ért trauma a tünetek megjelenése előtt 3 hónappal,
• melanoma, vagy atípusos anyajegyek,
• a szőrzet, haj korai őszülése (35 év előtt)
• stress, vagy pszichés megbetegedés

A személyes és családi információk után a következő vizsgálatokra lehet szükség:

• bőrből kicsi minta (biopszia) kimetszése
• vérvétel (vérkép, pajzsmirigy funkció, autoantitestek)

Esetleg szemészeti konzílium is javasolt.

Vitiligo kezelése és gyógyszerek

A vitiligo esetében gyakran nincs is szükség gyógyszeres kezelésre. A gyógyszeres kezelés 6-18 hónapig is tarthat. Gyakran több kezelési lehetőséget is ki kell próbálni, mire a legideálisabb kezelést beállítjuk.

• Helyi kortikoszteroidos kezelés. A kortikoszteroidok segíthetnek a bőr repigmentaciójában (újra pigmentálódásában), főleg ha a kezelés a korai stádiumban történik. Hosszú, akár 3 hónapig tartó kezelés is szükséges lehet, hogy a repigmentáció észlelhető legyen. Ilyen esetben szorosabb megfigyelés szükséges, hogy a lehetséges mellékhatások (bőr elvékonyodása – atrophia, illetve striák) megjelenését idejében észlelje a kezelőorvosa és hathatósan beavatkozhasson.
• Helyi immunmodulátorok. Ezek a készítmények tacrolimust, vagy pimecrolimust tartalmaznak. A nyakon és az arcon jelentkező pigmenthiányos foltok kezelésére ajánlott. Ezen hatóanyagoknak kevesebb és enyhébb mellékhatásaik vannak, mint a kortikoszteroidoknak. Ezen krémek alkalmazása során megnőhet a lymphomak és egyéb bőrrákok kialakulásának a kockázata.
• Psoralen és UVA fénykezelés. Két formája létezik. Az egyik esetében egy psoralen krémmel kell a bőrt bekenni 30 perccel a kezelés előtt. Ez a forma akkor javasolt, ha a depigmentalt terület a tejes testfelület 20%-ánál kevesebb. A psoralen fokozza a bőr fényérzékenységét. A mellékhatások: napégés, hólyagosodása a bőrnek. A másik formában szájon át szedhető tablettában van a psoralen becsomagolva. Ha a teljes testfelszín több, mint a 20%-át érinti ez a betegség akkor a gyógyszeres kezelés javasolt. A tablettát 2 órával a kezelés előtt kell bevenni. Heti 2-3 alkalommal történik a kezelés. Mellékhatások közé sorolhatjuk a fejfájást, szédülést, hányinger, viszketés, abnormális hajnövekedést is. A szem esetében a leggyakoribb mellékhatás a cataracta (szürkehályog) 10 éves kor előtt a fenti kezelések nem javasoltak.
• Narrowband (szűk spektrumú) UVB. Hasonló hatású, mint a PUVA, 3x egy héten szükséges a kezelés
• Excimer lézer. Csak kis kiterjedésű vitiligo esetén javasolt a kezelés.
• Ezeken kívül kutatások folynak további kezelési lehetőségekről.

Otthoni teendők

Ha vitiligoja van akkor napvédő krém (legalább 30 SPF) használata javasolt, mely védi a depigmentált bőrt a leégéstől és a hosszútávú fénykárosodástól.