Diétás tévhitek

A táplálkozással való kapcsolat nemcsak a hivatásom miatt erős, hanem mert örömforrás is. Imádok finomakat enni, új dolgokat kipróbálni, tartva azokat a bizonyos „kereteket”, melyeket a pácienseimnek, a barátaimnak, családomnak is próbálok átadni. De mit értek „keret” alatt? Például azt, hogy a szélsőséges, divatos diétáktól óvakodjunk, kezeljük fenntartással, és hogy az interneten található táplálkozási tippeket csak a hiteles forrásból származva fogadjuk meg.

Sokan, sokféleképpen táplálkozunk: vannak, akik valamilyen diétát tartanak (aki diétázik, az fogyókúrázik?), vannak, akik egészségesen táplálkoznak (na de mi számít egészségesnek?), és vannak, akik nem fordítanak nagy hangsúlyt az étkezésre.

Rengeteg tévhit kering az interneten, melyből a „kedvenceimet” hoztam el most az olvasóknak.

„Este 6 után nem eszem.” 

Talán ezt hallom legtöbbször a pácienseimtől. Ezt a felvetést gyorsan rövidre is szoktam zárni, megnyugtatva mindenkit, hogy bátran egyen 6 után, főleg, ha nem 7 kor bújik ágyba. Persze a késő esti étkezés sem megfelelő.

Hogy is néz ki ez akkor a gyakorlatban? mennyiben sikerül tartanunk a napi 5 étkezést, és 3 óránként eszünk, ez egy reggel 7 kor kezdődő napnál azt jelenti, hogy este 7 kor fogunk vacsorázni. És ezzel nincs is semmi baj. A testünk nem igazán tudja, hogy most 6 vagy 7 óra van. Ezért ne érezzük magunkat rosszul, sőt! Az étkezéseinket igyekezzünk napirendünkhöz igazítani.

Viszont figyeljünk arra, hogy legalább 2 órát pihenjen az emésztőrendszerünk alvás előtt. Tehát ha 11 körül fekszünk le, még a 8 órási vacsora abszolút belefér, de este válasszunk könnyen emészthető, de tápláló ételt: pl. két szelet teljes kiőrlésű kenyér túróval, natúr joghurttal, tonhallal, grillezett hússal, zöldségekkel.

„Csak gyümölcsöt eszem vacsorára, amit amúgy is korlátlan mennyiségben fogyaszthatok.”

Rengeteg cikk kering az interneten, miszerint a gyümölcs nem hízlal, korlátlan mennyiségben fogyaszthatjuk, sőt tartsunk néha gyümölcsnapot, vagy akár gyümölcs hetet, vacsorára pedig bátran fogyasszuk, egészséges.

A szervezet inzulin-érzékenysége a nap folyamán változik (reggel és este a legkritikusabb), a táplálkozásunknak is ehhez kell alkalmazkodnia, különben az inzulinszint gyorsan megugrik. Ezért reggelire és estére is kerülni kell a magas glikémiás index-szel (gyors felszívódású) rendelkező szénhidrátok fogyasztását. Nem csak az egészségtelennek mondott ételeknek lehet magas a glikémiás indexe, hanem a vitaminokban gazdag gyömölcsök nagy része is ebbe a csoportba tartoznak, így reggelire és vacsorára kerüljük mind a gyümölcsleveket, mind pedig az olyan kedvelt „nassolni valókat”, mint az alma vagy a banán.

Mind a gyümölcsöket, mind a hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcsleveket, inkább tízóraira vagy uzsonnára iktassuk be, ezzel is színesítve napi étrendünket. Figyeljünk az adagnagyságra: cukortartalomtól függően 100-250 g mennyiségű gyümölcs fogyasztható egyszerre, valamint a banán, szőlő, aszaltgyümölcsök bevitele nem, vagy csak kis mennyiségben ajánlott.

 „Mézet használok cukor helyett / a barnacukor egészségesebb, mint a fehér.”

A méz egy természetes édesítőszer, nincs mellékíze, valóban ízletes, sokan alkalmazzák, amikor a cukor mellőzését kéri tőlük a szakorvos. Sajnos azonban a méz kb. 70%-a egyszerű szénhidrátokból áll, így gyorsan szívódik fel, tehát gyorsan emeli meg a vércukorszintet, és még az energiatartalma is igen magas. A barnacukor pedig a gyártás utolsó fázisában különbözik csak a fehér cukorétól, kalória és szénhidrát tartalmuk megegyezik. Ezek fogyasztását minimalizáljuk, helyettük amennyiben az étel / ital megkívánja, használjunk édesítőszert.

„A diéta egyenlő a fogyókúrával.”

Tanácsadásaim alkalmával döbbentem rá arra, hogy a diéta szó hallattán, a koplalás, a fogyókúra, a finom falatokról való lemondás jut eszébe a legtöbb embernek. A diéta szó alapvetően étrendet jelent, mely követésének hátterében állhatnak különböző betegségek (pl. cukorbetegség, epebetegség, pajzsmirigy-problémák, stb.), melyeket akár egész életen át tartanunk kell. De lehet a hízás vagy éppen a fogyás is, ami miatt változtatunk az étrendünkön, sőt egész életmódunkon.

Ráadásul, sokan azt gondolják, hogy az egészséges táplálkozás unalmas, rossz az íze, és még jól sem lehet tőle lakni. Az egészséges táplálkozás sokszor ízletesebb, változatosabb, színesebb tud lenni, és még telítőértéke is nagyobb, mint az egészségtelen falatoknak. Ne féljünk kipróbálni, és váltsunk szemléletet: nem diétáznunk kell, hanem apró lépésekben egy hosszútávon kivitelezhető, változatos étrendet követnünk.

Ehhez szorosan hozzátartozik az a felvetés is, miszerint „az egészséges életmód szigorúan a táplálkozásra és a mozgásra, sportra koncentrálódik.”

„Ép testben, ép lélek!” – szokták mondani. Amellett, hogy eljárunk heti rendszerességgel sportolni, kirándulni, és odafigyelünk az alapanyagokra, adagokra az étkezéseink során, a lelki egészségünkre is gondolnunk kell, mégpedig nem egy szükséges rosszként, hanem egy olyan dologként, mely testi-lelki egyensúlyhoz vezet el minket.

Ne csak azért akarjunk változtatni, mert van egy-két párnácska a hasunkon, vagy, mert bele kell férni a báli ruhánkba, bikininkbe. Gondoljunk szeretettel a testünkre, a szervezetünkre, akarjunk jót neki!  A stresszmentes életre való törekvés fontos alappillére életmódunknak. Szánjunk magunkra időt: meditáljunk, lefekvés előtt figyeljünk picit befelé, végezzünk légzőgyakorlatokat.

A változtatáshoz fontos a tudatosság, a kitartás, és hogy legyen valamilyen motivációnk: Az egészséges életmód hosszú távon kifizetődő!