Cutaneous larva migrans – Egzotikus nyaralásokról nem ritka, hogy ezt a bőrbetegséget is magunkkal hozzuk

Ha egy-egy egzotikus utazást követően testünkön piros, fonal-szerűen terjedő, erősen viszkető képleteket jelennek meg, jó eséllyel ún. cutaneous larva migrans-al van dolgunk. Rendelőnkben egyre többször találkozunk ezzel a tipikusan trópusi bőrbetegséggel.

A CLM (cutaneous larva migrans) első említése több mint 100 éves. A fonalféreg lárvájával leggyakrabban trópusi és szubtrópusi földrajzi területeken, valamint az Egyesült Államok délnyugati részén találkozhatunk. A CLM a Karib-térségben, Közép-Amerikában, Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában endémiává vált.

A CML terjedése a meleg éghajlatú régiókban a legmagasabb, ahol bevett szokás mezítláb járni, a homokban feküdni, ülni, stb. pl. a strandokok, és így könnyebb is érintkezésbe kerülni állati ürülékkel.

Bár a lárva okozta betegség minden korosztályt érinthet, gyermekeknél mégis gyakrabban fordul elő.

Mi is pontosan a cutaneous larva migrans?

A larva migrans egy élősködő által okozott bőrfertőzés, amelyet a horogférgek (Ancylostomatidae) családjába tartozó különféle fonálféreg-paraziták lárvái okoznak. Ezek a lárvák elsődlegesen macskákat, kutyákat és más állatokat fertőznek meg. Az állatok ürülékében lévő kampósféreg petesejtjei fertőző lárvává fejlődnek, ha megfelelő közegbe - meleg, nedves talajba vagy homokban - kerülnek. A fertőzés akkor következik be, amikor a bőr közvetlenül érintkezik a szennyezett felülettel. A lárvák képesek áthatolni a védtelen bőrfelületen, a szőrtüszőkön, sérüléseken vagy akár az ép bőrön is.

Mi okozza a cutaneous larva migrans-t?

A horogférgek több típusa is okozhat CLM fertőzést.

A leggyakoribbak:

• Ancylostoma braziliensis: vadon élő és házi kutyák és macskák hordozzák az Egyesült Államok középső és déli részén, Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib-térségben
• Ancylostoma caninum: Ausztráliában előforduló horogféreg
• Uncinaria stenocephala: Európában előforduló horogféreg
• Bunostomum phlebotomum: szarvasmarhák által hordozott horogféreg

Ritkább esetben birkák, kecskék és lovak is hordozhatnak ilyen parazitát.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Bármilyen korú és nemű embert érinthet a larva migrans. Kiemelten veszélyeztetettek azonban azok, akik foglalkozásuk vagy hobbijuk végzése során meleg, nedves, homokos talajjal érintkeznek. A parazita számára könnyű célpont minden mezítlábas strandoló vagy napozó, a gyermekek a homokozóban, de a gazdálkodók és kertészek, vagy vadászok is.

Hogyan ismerhető fel a larva migrans fertőzés?

Fertőzés esetén a lárvák a behatolásának helyén néhány órán belül bizsergő, szúró érzés mellett bőrpír jelenik meg, amit gyakran hevesen viszkető papulák és hólyagok is kísérnek. Kb. 72 óra múlva kanyargós, fonalszerű bőr alatti vörösesbarna gyulladás nyomai is megjelennek. A fonalszerű csík naponta több millimétert is nőhet, ahogyan a lárva halad előre. Az erős viszketést a lárva mozgása és anyagcseretermékei okozzák.

Ritkább esetekben a fertőzést követően a lárvák akár hetekig vagy hónapokig is szunnyadhatnak, mielőtt elkezdhetnek kúszó tevékenységet folytatni.

A migráns bőrlárva diagnózisa az anamnézis és a klinikai megjelenés alapján történik.

Az emberi gazdaszervezetben a lárvák nem tudják teljes természetes életciklusukat végigvinni így csak a bőr felső rétegében tudnak haladni.

A cutaneous larva migrans kezelési lehetőségei

Bár az emberi szervezetben a fertőzés 4-8 hét után spontán megszűnik, a kellemetlen érzés és a másodlagos bakteriális fertőzés kockázata miatt azonban kezelést igényel. A CLM-t egy önkorlátozó tüdőreakció, az úgynevezett Löffler-szindróma (foltos tüdőinfiltrátumok és perifériás vér eozinofília) is bonyolíthatja.

• Féregellenes kezelés (pl.: tiabendazol, albendazol, mebendazol vagy ivermectin.) – Orális kezelésre akkor kerül sor, ha a larva migrans kiterjedt tüneteket okoz, vagy a helyi kezelés sikertelen volt. A viszketés jelentősen csökken az antihelmintikus kezelés megkezdését követő 24–48 órán belül, és a legtöbb elváltozás 1 héten belül megszűnik.
• Fizikai kezelések – Például folyékony nitrogénes krioterápia vagy szén-dioxid lézer alkalmazható a lárvák elpusztítására.
• Antihisztaminok és helyi kortikoszteroidok féreghajtó szerekkel együtt is alkalmazhatók a viszketés tüneti enyhítésére.
• A másodlagos bakteriális fertőzés megfelelő antibiotikumokkal történő kezelést igényelhet.

Megelőzés

A CLM megelőzhető, ha utazásaink során minimalizáljuk a szennyezett homokkal és talajjal való érintkezést. Segít, ha a strandokon papucsot, cipőt viselünk és takarók, törölközők használunk, amikor a földön ülünk, különösen olyan területeken, ahol kutyák és macskák szabadon kószálhatnak.

Felhasznált források: dermnetnz.org, emedicine.medscape.com, wwwnc.cdc.gov, msdmanuals.com