Aktinikus keratózis

Az aktinikus keratózis egy érdes felszínű, enyhén hámló elváltozás a bőrön, mely évek alatt összegyűjtött fénykárosodás hatására alakul ki.

Leggyakrabban az arcon, ajkakon, füleken, kézháton, homlokon, fejtetőn és nyakon észlelhető, melyek leginkább napnak kitett területek.

Az aktinikus keratózis, vagy más néven solaris keratosis, lassan növekszik és nem okoz szubjektív tüneteket. Az aktinikus keratózis évek alatt alakul ki, legkorábban fiatal felnőtteken észlelhető.

Az egyik iskola szerint ez egy rák megelőző állapot, melyből bőrdaganat alakulhat ki.

Az aktinikus keratózis kialakulásának a valószínűségét csökkenteni lehet csekély mértékű napozással illetve napvédő krémek megfelelő használatával és az UV-től való fokozott védelemmel.

Aktinikus keratózis tünetei:

• Érdes, hámló, száraz felszínű, általában 2.5 cm-nél kisebb elváltozás.
• A hám legfelső rétegében lapos, vagy enyhén előemelkedő plakk.
• Néha szemölcsszerű felszínnel rendelkezik.
• A színe a rózsaszíntől a vörösön át a barnásig terjed.
• Viszketés, égő jellegű érzés jelentkezik a környezetében.

Az aktinikus keratózis időnként önmagától is visszahúzódik, de ismételt napfény hatására ismét fellángol. Ha egyszerűen lekaparják, vagy leveszik, gyakran visszatér.

Nehéz elkülöníteni egy daganatos elváltozástól ezért érdemes bőrgyógyásznak megmutatni.

Keratózis okai

Gyakori és intenzív UV hatás, mely jellegzetesen a nap által közvetített, bőrünkön aktinikus keratózis kialakulásához vezethet.

Az aktinikus keratózis az epidermist, a bőr legfelső rétegét, érinti kezdetben. Az epidermis egy vékony réteg, mely a folyamatos hámlásnak is köszönhetően a bőr ellenálló rétegét képezi.

Alaphelyzetben a sejtek kontrollált és szabályos ütemben termelődnek az epidermisen belül. Az újonnan képződött sejtek az öregebb sejteket a bőrfelszín felé nyomják, ahol életfunkciójukat elveszítik és lehámlanak. Amikor az epidermis sejtjei UV fény hatására károsodnak, akkor a bőr szöveti struktúrája megváltozik, színbeli és szerkezetbeli változás következik be.

A bőr sejtjeinek károsodása leggyakrabban a nap és a szolárium UV sugárzásaiból származnak. A káros hatások évek alatt folyamatosan összegződnek, ezért minél több időt tölt az ember a napon ill. szoláriumban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy bőrdaganat alakuljon ki.

Aktinikus keratózis rizikó tényezői

• 40 év felett.
• Napos vidéken élni.
• Gyakori, vagy intenzív napozás, illetve napégés.
• Világos bőrszín, esetleg vörös, világos szőke haj, kék, vagy világos színű szem
• Hajlam a szeplők kialakulására, ill. kevés napfény hatására is napégés.
• Anamézisben aktinikus keratózis, ill. bőrdaganat.
• Gyenge immunrendszer, mely kemotherápia, krónikus betegség, szervtranszplantáció következménye.

Keratózis szövődményei

Korai stádiumban történő kezelés hatására majdnem az összes aktinikus keratózis eltüntethető mielőtt daganatos elváltozássá válnának. Kezelés nélkül spinocellularis carcinoma alakulhat ki belőle, mely a bőrdaganatok súlyos formája.

Ez a daganat általában nem életet fenyegető elváltozás, ha korai stádiumban észlelik. Néhány esetben azonban metasztázisok kialakulásához is vezethet. Ez azt jelenti, hogy a daganatos sejtek egyéb szervekben is észlelhetők.

Keratózis vizsgálata és diagnózisa

Az Ön orvosa a bőrének vizsgálata során észleli a bőrén lévő aktinikus keratozisokat. Ha nem teljesen egyértelmű a diagnosis akkor biopsia vételével, szövettani vizsgálattal támasztható alá a klinikum.

Keratózis kezelése

Lehetetlen megítélni, hogy melyik plakkból, vagy foltból lesz bőrdaganat. Ezért az aktinikus keratózisokat megelőző céllal távolítjuk el. Rendelőnkben egyénileg beszéljük meg, hogy mely kezelés a legoptimálisabb az Ön esetében.

Fagyasztás (cryotherapia). Egy nagyon hideg anyaggal, a folyékony nitrogénnel, mely kb. -196 fokos, megfagyasztjuk a bőrön lévő elváltozást, mely után hólyagképződés lehet. Ahogyan a bőr gyógyul a kialakult pörk leesik és egy új bőr keletkezik. Ez a leggyakoribb kezelési eljárás, mely pár percet vesz igénybe. A mellékhatások közt a hólyagképződés, heg, a bőr textúrájának megváltozása, felülfertőződés, gyulladás utáni barnás folt (hyperpigmentatio) kialakulása emelendő ki.

Krémek. Néhány helyileg alkalmazandó krém fluorouracilt, egy chemoterápiás szert tartalmaz. A hatóanyag elroncsolja az aktinikus keratózis sejteit, azáltal, hogy lényeges sejtfunkciókat gátol. Egy másik kezelési lehetőség az imiquimod (Aldara), mely serkenti a szervezet immunrendszerét, hogy a daganatmegelőző állapotban lévő sejteket megölje. A Diclofenac gél, egy nem szteroidos gyulladáscsökkentő gél, mely szintén segíthet, ezen sejtek eltávolításában. Mellékhatások között lehet az irritáció, viszketés, égő jellegű fájdalom, fényérzékenység.

Kémiai hámlasztás. A kezelés során leggyakrabban triklórecetsavat (TCA) kenünk fel a bőrre, mely a bőr felső rétegét képes lehámlasztani. A bőrhámlasztás, általában 3-7 napot vesz igénybe. Mellékhatásként égő jellegű fájdalom, fertőzés, ritkán hegesedés jelentkezhet.

Photodinámiás kezelés (PDT). Egy speciális fényre érzékeny anyagot juttatunk vagy a bőr felszínére, vagy a bőrbe. Ezután lézer fénnyel világítjuk meg a károsodott bőrfelszínt. Mellékhatás lehet: pirosság, duzzanat, égő jellegű fájdalom.

Lézeres kezelés. Egy speciális lézer segítségével lehet a bőrfelszínről az aktinikus keratózist eltávolítani.

Rendelőnkben többféle szempontok figyelembevételével választjuk ki az Önnek legmegfelelőbb kezelést. Ezek után rendszeres időközönként kontroll vizsgálatra kell járni, hogy minél hamarabb észlelhessük az esetlegesen kialakuló aktinikus keratózisokat.

Aktinikus keratózis megelőzése

Az aktinikus keratózis esetében a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van.
A napfénynek különösen fontos szerepet tulajdonítanak az aktinikus keratózis kialakulásában.

Mérsékelje a napon töltött órák számát. Kerülje a leégést és fokozottabban barna bőrszínt. Mindkettő növeli az aktinikus keratózisok, ill. bőrdaganatok kialakulásának a kockázatát. A hó, a víz és a jég is visszaveri a ráeső fényt és ezáltal fokozottabban jelenhetnek meg egyéb elváltozások.

Napvédő krém. A napvédő krémek rendszeres használatával csökkentheti a kialakuló aktinikus keratózisok számát. Használjon legalább 30 SPF számú napvédő krémet rendszeresen.

Szolárium. UVA és UVB sugárzások veszélyesek lehetnek. AZ UVA a bőr mélyebb rétegeiben nyelődik el, mely aktinikus keratózis kialakulásához vezethet, ill. megemelkedik a bőrdaganatok kockázata is. A barnító krémek ilyen szempontból jelentősen biztonságosabb készítmények.

Önellenőrzés. Nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, mely nem helyettesíti a bőrgyógyászati vizsgálatot.