Dermatitis – “koszmó”

A seborrhoeas dermatitis egy gyakori bőrbetegség, mely a hajas fejbőrt, arcot, mellkast, hátat érinti. Hámlás, viszketés, vörös bőr jellemzi. Csecsemőknél a hajas fejbőrön előforduló seborrhoeas dermatitis a “koszmó”.

A seborrhoeas dermatitis -re nem jellemző az egész életen át tartó tünetesség, de kellemetlen, és kényelmetlen érzés, ha jelen van a testünkön. Nem fertőző, és nem a nem megfelelő hygiene jele. A seborrhoeas dermatitis visszatérő megbetegedés, de a megfelelő kezelés mellett csökkenthető a tünetek kiterjedése, intenzitása és hamarabb elmúlik.

Dermatitis tünetei

A seborrhoeas dermatitis általános tünetei:

  • A bőr gyulladása (pirosodás)
  • A hajas fejbőrön hámló, vaskos pörkkel fedett plakkok
  • Sárgás, vagy fehéres hámlás a hajas fejbőrön, szakáll és bajusz vetületében, szemöldökön
  • Kipirosodott vörös, zsíros bőrön fehéres, sárgás hámlás a test egyéb területein is (mellkas, felső végtag, hónalj, férfiaknál a herezacskó)
  • A bőr ezen a területen érzékeny, viszkető

A seborrhoeas dermatitis leggyakrabban a hajas fejbőrt érinti, de a testünkön a nagyobb számú faggyúmiriggyel ellátott területeken is megjelenhet. Ennek megfelelően a szemöldök között, az orrszárnyak mellett, a fülek mögött, a szegycsont felett és időnként a hónaljban is megjelenhetnek a típusos tünetek. A betegség chronicus.

Gyermekeknél a seborrhoeas dermatitis a hajas fejbőrön a “koszmó”. A plakkok lehetnek vastagok, sárgásak, pörkösök, és zsírosak. Csecsemőknél a törzs, és a felső végtagok is érintettek lehetnek. A legtöbb csecsemőnél ezek a tünetek 1 éves korára elmúlnak.

Dermatitis kialakulásának okai

A seborrhoeas dermatitis hátterében a mai napig nem tisztázott, hogy milyen betegség áll. Bizonyos tényezők azonban fontos szerepet játszanak a betegség kiváltásában, vagy fenntartásában.

Gomba (Malassezia). Ez a típusú gomba, a bőrünkön élő számtalan mikroorganizmus része. Faggyúmirigyekben gazdagabb olajos területen észlelhetjük. Fontos megemlíteni, hogy a betegség nem fertőző, és nem infekció következménye.

Az évszakok változása. A tünetek általában télen rosszabbak.

Neurológiai állapot.

A seborrhoeas dermatitis gyakrabban fordul elő Parkinson megbetegedésben szenvedőknél, illetve bizonyos neurológiai betegségekben.

Stressz.

A stresszes élethelyzetek provokálhatják a betegséget és akut fellángolásokhoz vezethet, mely folyamat máig nem ismert.

HIV/AIDS.

Ezekben a betegségekben gyakrabban észleljük a seborrhoeas dermatitis jelenlétét, illetve a tünetek súlyosabb lefolyásúak.

Dermatitis kivizsgálás, diagnózis

A diagnózis felállításához több tényező figyelembe vételével lehet eljutni:

Anamnézis. Általános adatfelvétel, a rendszeresen szedett gyógyszerekről, alapbetegségekről, helyi kezelésekről.

Fizikai vizsgálat. A hajas fejből , arc, mellkas, hát bőrének ellenőrzése.

Bőrbiopsia. Szükség esetén szövettani vizsgálatra bőrből kimetszés javasolt a diagnózis megerősítésére, illetve egyéb hasonló megbetegedés kizárására.

Egyéb megbetegedések, melyek hasonlítanak a seborrhoeas dermatitis klinikai képére:

  1. Psoriasis. A pikkelysömör bőrtünete hasonló lehet. Piros kiütések hámlással. A hámló bőr ezüstös jellegű, és nemcsak a hajas fejbőr határán észlelhető. A plakkok pár kisebb folttól egészen az egész testet beborító, összefüggő foltokig terjedhetnek. A pikkelysömör által érintett bőrterületek nem egyeznek a típusos seborrhoeas bőrtünetek elhelyezkedésével.
  2. Atópiás dermatitis (ekcéma). A bőrtünetek viszketnek, könyökhajlatban, a nyak elülső részén, felső szemhéjon, térdhajlatban észlelhetők. Jelentős periodicitást mutatnak.
  3. A fejbőr gombás fertőzése. Általában kisgyermeken fordul elő. A hajas fejbőrön pirosság, viszketés, , megritkult hajzatú, esetleg kopasz foltok jelennek meg.

Dermatitis kezelése

  • A seborrhoeas dermatitis egy krónikus bőrbetegség. Nem létezik stabil stratégia, mely végleg megszüntetné ezt a típusú bőrbetegséget. A kezelések azonban a tüneteket és panaszokat is enyhíti, ill. a fellángolásokat kordában tartja.
  • Gombaellenes kezelések
  • ketoconazol tartalmú krém és sampon is rendelkezésünkre áll.
  • ciclopirox
  • terbinafin egy szájon át szedhető gyógyszer és krém formájában is alkalmazható. A mellékhatások súlyossága miatt a gyógyszert fokozott óvatossággal javasoljuk.

Kortikoszteroidok

Ezek a szerek segítenek a tünetek elmúlasztásában úgy, hogy gátolják a gyulladást, viszketést és a diszkomfort érzést. Általában rövid ideig, kis területen javasolt a használatuk. Ellenkező esetben mellékhatásokkal járthat használata. pl.:

  • hydrokotizon (enyhébb hatású szteroid)
  • betametazon (erősebb hatású szteroid)
  • Calcineurin gátlók

Új szerek. Klinikai vizsgálatok mutatják, hogy legalább annyira hatásosak, mint a gomba ellenes szerek és a kortikoszteroidok. Ezen szerek alkalmazása csak akkor javasolt, ha a korábban felsorolt kezelések nem használnak. (Protopic, Elidel)

Egyéb szerek:

  • kénes sampon
  • zink tartalmú rázókeverékek, krémek
  • kátrány (pl.: Neutrogena T/Gel)
  • szalicil sav

Otthoni teendők

Ezen kis trükkök segítségével könnyebb a seborrhoeas dermatitis tünetmentesítése, kezelése.

  • Hajmosás hatóanyag tartalmú, receptköteles samponnal a javaslat szerint. Amennyiben ezek után sem hatos egyéb hatóanyagtartalmú sampon használata javasolt.
  • Nem receptköteles samponok használata időközben.
  • A tünetekre viszketéscsillapító krémek használata javasolt. Pl. hydrokortizon mellett a viszketés jelentősen enyhülhet.
  • Óvakodni kell a fejbőrön és bőrünkön maradó sampon és krémmaradványtól. A sampont és a krémet is alaposan le kell mosni magunkról.
  • Jól szellőző, pamut ruhanemű viselése ajánlott.
  • A bajusz és szakáll mindennapi borotválása javasolt.
  • A vakarás fokozza az irritatiot, valamint bakteriális felülfertőződéshez vezethet.

Koszmó

A koszmó leggyakrabban csecsemőkön, kisbabákon jelenik meg, akiknek több hajuk van. Ez esetben babáknak való samponnal naponta érdemes hajat mosni. A koszmót, kicsi, puha kefével fel kell lazítani, mielőtt a sampont jól alaposan lemosnánk.

Ha a koszmót nem sikerült fellazítani, akkor néhány csepp olajjal (pl.: olivaolaj) be kell kenni a csecsemő fejbőrét. Pár perc után az olaj beívódik a koszmóba és utána kefélés, hajmosás következik.

Dr. Harmos Ferenc

Lézeres mélyhámlasztás

Aktinikus keratózis

Az aktinikus keratózis egy érdes felszínű, enyhén hámló elváltozás a bőrön, mely évek alatt összegyűjtött fénykárosodás hatására alakul ki.

Leggyakrabban az arcon, ajkakon, füleken, kézháton, homlokon, fejtetőn és nyakon észlelhető, melyek leginkább napnak kitett területek.

Az aktinikus keratózis, vagy más néven solaris keratosis, lassan növekszik és nem okoz szubjektív tüneteket. Az aktinikus keratózis évek alatt alakul ki, legkorábban fiatal felnőtteken észlelhető.

Az egyik iskola szerint ez egy rák megelőző állapot, melyből bőrdaganat alakulhat ki.

Az aktinikus keratózis kialakulásának a valószínűségét csökkenteni lehet csekély mértékű napozással illetve napvédő krémek megfelelő használatával és az UV-től való fokozott védelemmel.

Aktinikus keratózis tünetei:

  • Érdes, hámló, száraz felszínű, általában 2.5 cm-nél kisebb elváltozás.
  • A hám legfelső rétegében lapos, vagy enyhén előemelkedő plakk.
  • Néha szemölcsszerű felszínnel rendelkezik.
  • A színe a rózsaszíntől a vörösön át a barnásig terjed.
  • Viszketés, égő jellegű érzés jelentkezik a környezetében.

Az aktinikus keratózis időnként önmagától is visszahúzódik, de ismételt napfény hatására ismét fellángol. Ha egyszerűen lekaparják, vagy leveszik, gyakran visszatér.

Nehéz elkülöníteni egy daganatos elváltozástól ezért érdemes bőrgyógyásznak megmutatni.

Keratózis okai

Gyakori és intenzív UV hatás, mely jellegzetesen a nap által közvetített, bőrünkön aktinikus keratózis kialakulásához vezethet.

Az aktinikus keratózis az epidermist, a bőr legfelső rétegét, érinti kezdetben. Az epidermis egy vékony réteg, mely a folyamatos hámlásnak is köszönhetően a bőr ellenálló rétegét képezi.

Alaphelyzetben a sejtek kontrollált és szabályos ütemben termelődnek az epidermisen belül. Az újonnan képződött sejtek az öregebb sejteket a bőrfelszín felé nyomják, ahol életfunkciójukat elveszítik és lehámlanak. Amikor az epidermis sejtjei UV fény hatására károsodnak, akkor a bőr szöveti struktúrája megváltozik, színbeli és szerkezetbeli változás következik be.

A bőr sejtjeinek károsodása leggyakrabban a nap és a szolárium UV sugárzásaiból származnak. A káros hatások évek alatt folyamatosan összegződnek, ezért minél több időt tölt az ember a napon ill. szoláriumban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy bőrdaganat alakuljon ki.

Aktinikus keratózis rizikó tényezői

  • 40 év felett.
  • Napos vidéken élni.
  • Gyakori, vagy intenzív napozás, illetve napégés.
  • Világos bőrszín, esetleg vörös, világos szőke haj, kék, vagy világos színű szem
  • Hajlam a szeplők kialakulására, ill. kevés napfény hatására is napégés.
  • Anamézisben aktinikus keratózis, ill. bőrdaganat.
  • Gyenge immunrendszer, mely kemotherápia, krónikus betegség, szervtranszplantáció következménye.

Keratózis szövődményei

Korai stádiumban történő kezelés hatására majdnem az összes aktinikus keratózis eltüntethető mielőtt daganatos elváltozássá válnának. Kezelés nélkül spinocellularis carcinoma alakulhat ki belőle, mely a bőrdaganatok súlyos formája.

Ez a daganat általában nem életet fenyegető elváltozás, ha korai stádiumban észlelik. Néhány esetben azonban metasztázisok kialakulásához is vezethet. Ez azt jelenti, hogy a daganatos sejtek egyéb szervekben is észlelhetők.

Keratózis vizsgálata és diagnózisa

Az Ön orvosa a bőrének vizsgálata során észleli a bőrén lévő aktinikus keratozisokat. Ha nem teljesen egyértelmű a diagnosis akkor biopsia vételével, szövettani vizsgálattal támasztható alá a klinikum.

Keratózis kezelése

Lehetetlen megítélni, hogy melyik plakkból, vagy foltból lesz bőrdaganat. Ezért az aktinikus keratózisokat megelőző céllal távolítjuk el. Rendelőnkben egyénileg beszéljük meg, hogy mely kezelés a legoptimálisabb az Ön esetében.

Fagyasztás (cryotherapia). Egy nagyon hideg anyaggal, a folyékony nitrogénnel, mely kb. -196 fokos, megfagyasztjuk a bőrön lévő elváltozást, mely után hólyagképződés lehet. Ahogyan a bőr gyógyul a kialakult pörk leesik és egy új bőr keletkezik. Ez a leggyakoribb kezelési eljárás, mely pár percet vesz igénybe. A mellékhatások közt a hólyagképződés, heg, a bőr textúrájának megváltozása, felülfertőződés, gyulladás utáni barnás folt (hyperpigmentatio) kialakulása emelendő ki.

Krémek. Néhány helyileg alkalmazandó krém fluorouracilt, egy chemoterápiás szert tartalmaz. A hatóanyag elroncsolja az aktinikus keratózis sejteit, azáltal, hogy lényeges sejtfunkciókat gátol. Egy másik kezelési lehetőség az imiquimod (Aldara), mely serkenti a szervezet immunrendszerét, hogy a daganatmegelőző állapotban lévő sejteket megölje. A Diclofenac gél, egy nem szteroidos gyulladáscsökkentő gél, mely szintén segíthet, ezen sejtek eltávolításában. Mellékhatások között lehet az irritáció, viszketés, égő jellegű fájdalom, fényérzékenység.

Kémiai hámlasztás. A kezelés során leggyakrabban triklórecetsavat (TCA) kenünk fel a bőrre, mely a bőr felső rétegét képes lehámlasztani. A bőrhámlasztás, általában 3-7 napot vesz igénybe. Mellékhatásként égő jellegű fájdalom, fertőzés, ritkán hegesedés jelentkezhet.

Photodinámiás kezelés (PDT). Egy speciális fényre érzékeny anyagot juttatunk vagy a bőr felszínére, vagy a bőrbe. Ezután lézer fénnyel világítjuk meg a károsodott bőrfelszínt. Mellékhatás lehet: pirosság, duzzanat, égő jellegű fájdalom.

Lézeres kezelés. Egy speciális lézer segítségével lehet a bőrfelszínről az aktinikus keratózist eltávolítani.

Rendelőnkben többféle szempontok figyelembevételével választjuk ki az Önnek legmegfelelőbb kezelést. Ezek után rendszeres időközönként kontroll vizsgálatra kell járni, hogy minél hamarabb észlelhessük az esetlegesen kialakuló aktinikus keratózisokat.

Aktinikus keratózis megelőzése

Az aktinikus keratózis esetében a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van.
A napfénynek különösen fontos szerepet tulajdonítanak az aktinikus keratózis kialakulásában.

Mérsékelje a napon töltött órák számát. Kerülje a leégést és fokozottabban barna bőrszínt. Mindkettő növeli az aktinikus keratózisok, ill. bőrdaganatok kialakulásának a kockázatát. A hó, a víz és a jég is visszaveri a ráeső fényt és ezáltal fokozottabban jelenhetnek meg egyéb elváltozások.

Napvédő krém. A napvédő krémek rendszeres használatával csökkentheti a kialakuló aktinikus keratózisok számát. Használjon legalább 30 SPF számú napvédő krémet rendszeresen.

Szolárium. UVA és UVB sugárzások veszélyesek lehetnek. AZ UVA a bőr mélyebb rétegeiben nyelődik el, mely aktinikus keratózis kialakulásához vezethet, ill. megemelkedik a bőrdaganatok kockázata is. A barnító krémek ilyen szempontból jelentősen biztonságosabb készítmények.

Önellenőrzés. Nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, mely nem helyettesíti a bőrgyógyászati vizsgálatot.

Dr. Harmos Ferenc

Bejelentkezés vizsgálatra

Áraink

Tág pórusok összehúzása lézerrel

Acne, akne, pattanás

Az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés. Elsősorban a tizenévesek betegsége, de gyakran észlelhető felnőttkorban is.

Az acne sokkal több, mint egy egyszerű bőrbetegség. Arcunkat nem tudjuk mások elől elrejteni, mely pszichés gátak kialakulásához vezet mind a szociális kapcsolatainkban, mind pedig munkánk során.

Definíció – meghatározás
Az acne egy bőrállapot, mely létrejöttében a faggyúmirigy kivezetőnyílás különböző okok miatti elzáródása vesz részt (pl.: zsíros krémek, elhalt hámsejtek). Leggyakrabban az arcon, nyakon, mellkason, háton és vállakon jelenik meg. Az aknés tünetek lassan gyógyulnak és amikor egy kezd elmúlni egy másik úgy tűnik megjelenik.
A súlyosságától függően az acne pszihés stresszt válthat ki, mely a bőr irritálásában, vakarásában nyilvánulhat meg. Ez a folyamat is felelős az arcbőrön lévő hegek kialakulásában.

Acne tünetei

Az acne leggyakrabban az arcon, nyakon, mellkason, háton, vállakon jelenik meg, mely területek faggyúmirigyekben leggazdagabbak.

Nem gyulladásos tünetek
comedok (fehér és fekete) akkor keletkeznek, amikor a mirigykivezető nyílásokat bacterium, elhalt hámsejtek, fokozott faggyútermelés elzárja. Amelyek nyitottak a bőrfelszínre – fekete színűek – nyílt comedonak nevezzük. Amelyik comedo zárt a bőrfelszín felé – fehér színűek – zárt comedonak nevezzük.

Gyulladásos tünetek
papulák kicsi, kiemelkedő piros elváltozások, mely a follikulusban gyulladásra utal. Gyakran feszítő jellegű fájdalommal járnak.
pustulak vörös, feszülő fehéres közepű elváltozások
nodulusok nagy, fájdalmas a bőr felszínébe besüllyedő bőrtünetek. Ezek a folliculusok mélyén alakulnak ki.
cysták szintén fájdalmas, mélyen lévő bőrtünetek, melyek hegek kialakulásához is vezethetnek.

Acne esetén mikor forduljunk orvoshoz?

Akne nem egy súlyos bőrbetegség. Régóta fennálló tünetek esetén javasolt bőrgyógyászati kezelés a hegek és más bőreltérések kialakulásának elkerülése miatt.
Amennyiben már heges az arc, akkor is van lehetőség ezek kezelésére.

Jelenleg 3 féle hypothesis áll fenn az akne kialakulására vonatkozóan.
Az első feltételezés szerint a faggyúmirigyeken férfi hormonreceptorok helyezkednek el, így a pubertastól kezdődően termelődő hormonok játszanak szerepet a pattanásos bőr kialalulásában.

Egy következő feltételezés szerint a fokozott faggyútermelés miatt alakul ki az acnes jellegű megbetegedés. Természetesen a férfi típusú nemi hormonoknak is szerepe van, de e mellett növekedési faktorok, inzulinszerű növekedési factor és egyéb más tényező együttesen vesz részt e folyamat kialakulásában és fenntartásában.
A P. acnes jelenléte többféle gyulladásos anyag felszabadulását provokálja, melyek részt vesznek az acne megbetegedésben.

Acne okai

Az acne megjelenése a következő 4 faktor együttes jelenlétének köszönhető:

  • a bőr fokozott hámképződése, ill. a felhám nem megfelelő gyorsaságú leválása, mely a faggyúmirigy kivezetőcső elzáródásához vezethet
  • fokozott faggyúmirigy termelés
  • Propionibacterium acnes jelenléte és fokozott aktivitása bőrünkön
  • gyulladás

Acne akkor alakul ki, ha a mirigykivezetőnyílás elzáródik. Ezek a mirigyek termelik a sebumot, mely felelős a bőr savköpenyének kialakításáért. Amennyiben fokozott mennyiségű sebum termelődik, és az elhalt hámsejtek sem tudnak leválni a bőr felszínéről, akkor egy lágy dugószerűség alakul ki, mely a bőrön lévő baktériumok ideális táptalaja.

Tényezők, mely a meglévő aknes tüneteket provokálhatják, súlyosbíthatják:

  • Hormonok: androgen (férfi típusú hormonok) hormonok mind a fiúkban, mind a lányokban pubertas idején termelődik fokozottabban és a sebaceous mirigyek növekedéséhez, ill. fokozott faggyúmirigy termeléséhez vezet. Hormonális változások (terhesség, fogamzásgátló, megbetegedések) szintén befolyásolhatják a mirigyek faggyútermelését.
  • Gyógyszerek: kortikoszteroid, androgen vagy litium tartalmú gyógyszerek okozhatnak aknét
  • Diéta: tejtermékek, szénhidrátok provokálhatnak aknét.

További súlyosbító tényezők:

  • direct kontakt hatás olajos, zsíros anyagokkal, vagy kozmetikumokkal, melyeket az arcbőrre tesznek
  • családban előforduló aknés megbetegedés
  • bőrön nyomást kifejtő hatás (bukósisak, mobiltelefon, szoros inggallér, hátizsák, stb.)
  • stressz fokozza a már meglévő aknes tüneteket

Akne kivizsgálása

Az acne klinikai dignózis, általában nem szükséges további vizsgálatokat elvégezni. Azonban vannak olyan helyzetek, melyek részletes kivizsgálást igényelnek.
Női pácienseknél, akiknél egyéb bőrtünetek is észlelhetők vérvétel, hormonvizsgálat is szükséges lehet.
A kezelésekre nem reagáló páciensek esetében a vérvizsgálatokon kívül mikrobiológiai vizsgálatok, ultrahang vizsgálat is szükséges lehet.

Acne kezelése

A klinikai tünetek alapján több kórforma létezik. A kezelési stratégia függ a bőrtípustól, a klinikai kép súlyosságától, a fennálló esetleges alapbetegség típusától.

Az acne kezelésénél a kiváltó ok(ok)at kezeljük. Csökkentjük a faggyú termelését, fokozzuk az elhalt hámsejtek leválását, csökkentjük a baktériumok számát, csillapítjuk a gyulladást, vagy mind a négyet egyszerre kezeljük.

Az akne kezelésében használatos bőrgyógyászati készítmények nem hatnak azonnal, 4-8 hét is eltelhet, míg észlelhető változás. Előfordulhat, hogy a tünetek időszakosan romolhatnak, majd fokozatosan javulnak.

Gyógyszeres, vagy úgynevezett helyi készítmények (krémek) állnak rendelkezésünkre az akne kezelésében.
Lokális készítmények – recept nélkül – (krémek, oldatok, gélek): száríthatnak, megölik a baktériumokat, fokozzák az elhalt hám leválását. Ilyen pl. a benzoyl peroxide, kén, szalicilsav. Ezeket a készítményeket általában enyhe akne esetén javasoljuk. Előfordulhatnak mellékhatások: bőr irritatio, szárazság, hámlás, mely a kezelés 1 hónapja után mérséklődnek.

Receptköteles acne elleni készítmények

Ha az előző készítmények nem voltak hatásosak, akkor bőrgyógyász által felírt készítményeket érdemes használni. Isotretinoin, adapalen (Differin) példák, melyeket A vitaminból származtatnak. Számos helyi antibiotikum is rendelkezésre áll.

Antibiotikumok

A közepes és súlyos acne kezelése esetén rövid ideig szükség lehet antibiotikus kezelésre is a gyulladás mérséklése és a baktériumok számának csökkentése érdekében. Az antibiotikumok használata során számolni kell a baktériumok rezisztenciájával is. Ezért amennyiben a gyógyszer nem segít (3 -4 hónap után sem), vagy a gyógyszer hatására elértük a kívánt javulást, akkor az entibiotikum elhagyása javasolt az esetlegesen kialakuló rezisztencia miatt. Számos tanulmány mutatta ki, hogy helyi benzoyl peroxid és szájon át szedhető antibiotikum közös használata során kisebb mértékben alakult ki rezisztencia a baktériumokban. Az antibiotikumoknak is vannak mellékhatásai, hasi diszkomfort érzés, hányinger. Ezek az antibiotikumok fokozzák a szervezet fényérzékenységét is.

Isotretinoin

Cystak esetén az antibiotikus kezelés nem elég. Ez egy erősebb gyógyszer olyan esetekben, amikor más kezelés hatástalannak bizonyul. Nagyon hatékony gyógyszer, de azok akik szedik ezt a gyógyszert a fokozott mellékhatások miatt folyamatos megfigyelést igényelnek. Az isotretinoin magzatkárosító hatású is. Ezért terhességben tilos alkalmazni. Folyamatos fogamzásgátlás javasolt a gyógyszer szedése alatt és után is.
Mellékhatásai száraz szem, száj, orr és bőr, viszketés, orrvérzés, izomfájdalom, fényérzékenység, és csökkent éjszakai látás. A gyógyszer megemelheti a cholesterin és triglicerid értékeket. Depresszió fokozódhat szedése során.

Fogamzásgátlók
Bizonyos kombinációi javítják az aknés tüneteket nőkben.

Lézer és fényterápia
Ezen eszközök által gerjesztett fény anélkül jut be a bőr mélyebb rétegibe, hogy a bőrfelszínt nem károsítja. A lézer károsítja a faggyúmirigyeket, így azok kevesebb faggyút termelnek. A fényterápia elsősorban a baktériumok számát csökkenti, ezáltal a gyulladást. További kutatások szükségesek a leghatékonyabb hullámhosszok megtalálásához aknéban. Ezek a kezelések kellemetlenek lehetnek, esetleg a napégéshez lehetne hasonlítani az érzést.

Kozmetológiai kezelések:
A kémiai hámlasztások és mikrodermabrasio hatékony lehet az aknés betegség lefolyásának kontrollálásában.

Aknés hegek kezelése

Az akne következtében kialakult hegek kezelésére is van lehetőség.

Kémiai hámlasztás: Savak alkalmazásával a bőr különböző rétegeit érintő hegek vékonyíthatók, bőrbe símulóvá alakíthatók.

Dermaroller: Collagén indukciós módszerrel szintén vékonyíthatók a hegek.

Acne otthoni kezelése

Bőrradírok, pórusösszehúzók, maszkok nem javasoltak aknés arcbőrre, mert irritálhatják a bőrt és provokálhatják a meglévő tüneteket. A fokozott tisztítás, radírozás tovább irritálhatja az arcbőrt.

Irritáló hatású készítmények kerülése. Érdemes az olajos hatású krémek, naptejek, hajápolási kozmetikumok kerülése. Víz bázisú vagy nem comedogen termékek használata javasolt.
Általában a napsütés javít az acnes páciensek bőrén. Bizonyos gyógyszerek azonban fényérzékennyé tesznek, így érdemes bőrgyógyász kezelő orvosával ezen gyógyszereket ellenőrizni. Ha szed ilyen jellegű gyógyszert, akkor a napsütés kerülése javasolt, vagy olyan napkérmek használata, melyek nem zárják el a pórusokat.

Az aknés pácienseknek fokozottabban kell ügyelni hajuk tisztán tartására, illetve, hogy ne érintkezzen arcbőrükkel (frufru nem javasolt). Feszes ruhanemű viselése, pl. kalap nem javasolt, főleg, ha fokozottabban izzadékony. Az izzadság, por fokozza az aknés panaszokat.

Tilos a pattanások nyomkodása, mert felülfertőződéshez, hegek kialakulásához vezet.

Acne megelőzése

Ha az acnes tünetek elmúltak, vagy visszahúzódtak, akkor is szükséges a korábban megkezdett kezelés (gyógyszeres, lokális) folytatása a fellángolások megakadályozása miatt.

Önmagunk is tehetünk a tünetmentes időszak meghosszabbításáért.
Megfelelő arctisztító használata 2x egy nap: eltávolítja a felesleges zsírokat és elhalt hámsejteket a bőrről. A túl gyakori tisztítás irritálhatja a bőrt. Olajmentes, vízbázisú bőrápolók használata javasolt.
Kerülje a sok sminket. Érdemes a por alapú kozmetikumokat használni, szemben a krém alapú kozmetikumokkal, mert ez utóbbiak gyakrabban irritálhatnak.
A nappali smink eltávolítása javasolt minden este. A smink hatására éjszaka a pórusok fokozottaban hajlamosak lehetnek az elzáródásra. Ne használjon lejárt szavatosságú kozmetikumot. A kozmetikai ecsetek és eszközök gyakori tisztítása javasolt.
Laza ruházat hordása javasolt. A szűk sapkák, kalapok, felső ruházat, hátizsák pántja, melegít, és irritálhatja a bőrt, mely esetleg a pattanásos tünetek romlásához vezethet.
Edzés és fokozott testmozgás után zuhanyzás javasolt. A zsíros és izzadt bőrön a szennyeződés könnyebben megtapa, a baktériumok gyorsabban szaporodhantak.

Dr. Harmos Ferenc

Bejelentkezés vizsgálatra

Áraink